2026. április 21-én került sor az Oktatási Hivatalban működő EKKR Nemzeti Koordinációs Pont tanulásieredmény-alapú (TEA) szemléletet konferenciájára, amelyen a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban tevékenykedő tanárok osztották meg egymással tapasztalataikat.
Farkas Éva „Több, mint érdemjegy – Az értékelés mint tanulástámogatás és kompetenciafejlesztés” című előadásából a résztvevők többek között megismerhették az értékelés tantervformáló elemét: Az elérni kívánt cél érdekében tanulásieredmény-alapú követelményeket hozunk létre, amelyeket értékelni is tudunk. Az értékelés maga a tanulás-tanítás, a tanulástámogatás része. Fontos észben tartani, hogy a tanulás nem egy passzív folyamat, hanem cselekvésekre épül. A TEA szemléletmód és a tanulási folyamat tervezése segít a tanulóban lévő erőforrásokat és potenciált mozgósítani, a tanuló erősségeire építeni.
A Tempus Közalapítványtól Besze Szilvia „Tanári/oktatói értékelési kompetenciafejlesztés: eszközrendszer a tanulási eredmények javításáért” előadásának kezdetén arról szavazhattak a résztvevők, hogy vajon kinek a felelőssége az oktatói kompetenciák fejlesztése. Az egyéné, az intézményé vagy a nemzeté?
Ezután a PROFFORMANCE eszközrendszer került bemutatásra, amely ingyenes eszközöket kínál a teljes körű formatív értékeléshez ön-, társ- és diákértékelésen keresztül, továbbá jó gyakorlatokat és rövid online mikrotanulási kurzusokat a szakmai fejlődés támogatására.
Az „Innovatív módszerek és dilemmák a tanulási eredmények értékelésében” pódiumbeszélgetés során közismereti és szakmai tárgyak oktatásában jártas neveléstudományi szakemberek erősítették meg gyakorlati példák, személyes történetek bemutatásával a tanulásieredmény-alapú szemlélet és a minden érintett fél számára átlátható értékelés fontosságát.
Például gyakorlati tapasztalat, hogy a vizsgáknál, vagy bármilyen dolgozatnál, teljesítendő feladatnál az átlátható értékelés segít azoknak a tanulóknak is, akik nem érték el a várt szintet, mivel egyértelművé teszi számunkra az erősségeiket, gyengeségeiket. Felismerik, elfogadják, mit nem csináltak jól, ezáltal lelkileg is jobban érzik magukat, tudják, min kell javítaniuk, miben kell fejlődniük.
A résztvevők megbeszélték, hogy a szakképzésben a tanulásieredmény-alapú szemlélet megvalósul. A szakmai vizsgák a képzési és kimeneti követelmények és a program követelmények alapján a független vizsgaközpontokban történnek. A szakmai vizsgán interaktív és projektfeladatok vannak.
A közismereti tantárgyaknál normál esetben a lexikális tudást értékelik a tanárok. Az érdemjegy nem tartalmazza például a motivációt, a szorgalmat, a tanuló képességét.
A pódiumbeszélgetésen is megerősítésre került az a tény, hogy a tanulás emberi kapcsolatokon keresztül valósul meg. Az értékelés során figyelmet adunk a tanulónak, amely fejleszt és gyógyít.
A délelőtti plenáris elemeket délután world cafe módszerű beszélgetések követték, ahol egy-egy TEA értékelést megvalósító szakember mutatta be az általa kidolgozott mintát, és kezdeményezett beszélgetést különböző résztémák mentén.
Az „Értékelés a 21. században – szemlélet és eszköztár” műhelybeszélgetés során a résztvevők végig vették a modern értékelést nehezítő tényezőket. Ezek közé tartozik az időkeret, a tananyag mennyisége, a megszokások, az újtól való félelem, az infrastruktúra hiánya.
Ezek az akadályok a gyakorlatban olyan félelmekben nyilvánulnak meg, hogy a szülők és a diákok nem tanulásként élik meg a nem frontális, a nem „lediktálós” tanulást. Nem vagyunk hozzászokva, hogy a tanulás nem csupán ismeretátadás, hanem aktív tevékenység.
A műhely során különböző játékos tanulási lehetőségekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A gamifikáció gyors visszacsatolást ad, jutalmaz, lehetőséget biztosít a hibázásra, egyéni tanulási utakat biztosít.
Megismerhettük pár módszert, mint az analóg és digitális szabadulószoba, online és offline „Mindent vagy semmit” játék, szerepjátékok, köredzés, kaszinó. Az összefogásokhoz szintén egy hatékony cselekvéses tanulási lehetőséget biztosít, ha a tanulók készítik el a feladatokat a megoldókulcsokkal. A dolgozatban pedig ezek közül válogat a tanár.
A „Vizsgaprojektek és tanulási projektek tanulásieredmény-szemléletű értékelése” műhelymunka mélyebb betekintést nyújtott a projektoktatás és a projektértékelés összefüggéseibe, különös tekintettel a szakmai vizsgák átalakulására. A beszélgetés során felmerült a projektoktatás időigényességet, valamint az a tanulási attitűdváltás szükségessége. Nem utolsósorban pedig a vezetői támogató szerep is megfogalmazódott, valamint azok a készségek erősítése melyek a projekt alapú gondolkodáshoz, munkához szükségesek.
Az „MI a tanítás szolgálatában – a tudatos tervezésen át a valódi pedagógiai értékig” műhelymunkán a résztvevők megismerhették, hogyan válhat a mesterséges intelligencia tudatos pedagógiai eszközzé. Felmerült, hogy a jelenlegi MI használat, hogyan tud a tanulás kiegészítő/kisegítőjeként működni, és nem a tanulás helyett. A gondolkodásra, egyéni döntésre és az ismeretek elmélyítésére a most kibontakozó változás során is szükség marad, és habár leegyszerűsítheti, felgyorsíthatja a tanulás bizonyos szegmenseit, nem szabad kizárólag az MI-re támaszkodni a tanulás folyamatában sem oktatóként sem tanulóként.
A záró gondolatok során felmerült, hogy az értékelés kidolgozása időigényes, de érdemes energiát fordítani rá. A jó értékelés szárnyakat, a rossz eltipor. Használjuk ki az értékelésben rejlő lehetőségeket, így a tanulót és magunkat is megismerjük.
Az egyik résztvevő megosztotta azt a pozitív tapasztalatát is, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése óta nagyobb igény mutatkozik a beszélgetésekre a tanulók részéről.
